Boldog vagyok.
Dehogy vagy boldog.
Igazad van.
Há' mondom én.
Fainúl vagyok. :D
Mit nekem csalódás,
hogy ha vannak olyan barátaim, akik
ÖNMAGAMÉRT
SZERETNEK?
Kéz a kézbe,
ajak ér az ajakhoz,
tessék itt a talpam,
már közel került az arcodhoz.
"Biköz ám heppi."
Nem vagy "heppi".
Én vagyok az érzéseid.
És az érzéseidnek most azt mondom,
hogy te most "szed" vagy.
Nevetek azokon, akik azt hiszik magukról,
hogy olyan nagymenők,
viszont egy olyan igaz barátjuk sincsen,
mint nekem az a kevés,
akivel együtt nevetek.
És olyat szól: elesett a deszkával.
Az arckifejezések, amik bármilyen vicc elmesélése után megjelennek...
felülmúlhatatlan az a sok arc látványa.
Akármilyen béna viccet meséltél el,
te legalább nevetsz rajta,
mert tudod,
nálad nagyobb király nincsen.
Hazudsz.
Igazat mondasz.
A kettő ugyan az,
de nem mindenki tudja értelmesen használni a jelentését,
s nem tudja, melyiknek mekkora súlya van adott esetekben.
Szerelem.
Hazudsz, ha azt mondod, szerelmes vagy.
Azt se tudod mi jelenti az igazi szerelmet.
Ha mégis tudod... akkor te most vagy igazán szerelmes.
Csalódás.
Akkor bukkan elő,
amikor a legjobban bízol egy adott illetőben.
Bizalom.
Akkor hagy alább,
amikor elmondod valakinek a legnagyobb
TITKODAT.
Szikret.
Tec náv alredi nat a szikret,
biköz á náv af ic ekzisztensz.
Fonetikus írás.
Nekem olyan, mint az angolul beszélő ruszkik. :D
Vagy a szinkronosított kínaiak.
Fenomenális.
Aki befantázik,
az fantasztikusan érzi majd magát utána?
Az értelmetlen dolgokban az értelmet keresed.
Az értelmes dolgokban az értelmetlent.
Senki nem tökéletes.
CSAK
ÉN
!
De én nagyon. :)
